From Macro-Statistics to Family Reconstitution Data. Causes of Death in Hungary (Sources and Databases — 19th and Early 20th Centuries)
DOI:
https://doi.org/10.52024/hlcs25909Keywords:
Mortality, Historical causes of death, Causes of death registration practice, Historical sources , Population history of HungaryAbstract
This paper presents Hungarian sources that provide information on the causes of death at both individual and aggregate levels. It demonstrates how causes of death appeared in parish records from the early 19th century onwards, alongside denominational differences and legal prescriptions for recording them. The paper also outlines the process of increasing professionalism, from the mandatory recording of causes, and the involvement of coroners or physicians as death inspectors, to the introduction of civil registration, and the use of prescribed lists of illnesses and international classifications in the first half of the 20th century. The paper also discusses the completeness and reliability of parish records and civil registration, as well as the emergence of aggregate-level statistics, which influenced the content and accuracy of individual-level registration. It presents existing family reconstitution databases containing causes of death alongside digitised statistical publications, enabling a thorough analysis of the mortality transition.
Downloads
References
Andorka, R. (1998). La population hongroise du XVIIIe siècle à 1914 [The Hungarian population from the 18th century to 1914]. In J. P. Bardet & J. Dupâquier (Eds.), Histoire des populations de l'Europe: II. La révolution démographique, 1750–1914 (pp. 427–439). Fayard.
Benda, G. (2000). A halálozás és halandóság Keszthelyen 1746–1849 [Death and mortality in Keszthely, 1746–1849]. In T. Faragó & P. Őri (Eds.), KSH NKI 2000. Történeti Demográfiai Évkönyve (pp. 122–165). KSH NKI. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/
tortenetidemografiaievkonyvek/article/view/920/641
Biszak, S., Lakatos, A., & Vajk, A. (2008). Az egyházi anyakönyvek digitalizálásának lehetőségei — Módszertani tanulmány [The possibilities of digitalizing parish records — A methodological essay]. https://archivum.asztrik.hu/sites/default/files/letoltesek/akvi_tanulmany.pdf
Cabourdin, G., & Dupâquier, J. (1995). Les sources et les institutions [The sources and the institutions]. In J. Dupâquier (Ed.), Histoire de la population française: 2. De la renaissance à 1789 (pp. 9–50). Quadrige/Presses Universitaires de France.
Dupâquier, J. (1997). La connaissance démographique [Demographic knowledge]. In J. P. Bardet & J. Dupâquier (Eds.), Histoire des populations de l'Europe: I. Des origines aux prémices de la révolution démographique (pp. 218–238). Fayard.
Durdik, C. (1973). Bevölkerungs- und Sozialstatistik in Österreich im 18. und 19. Jahrhundert [Population and social statistics in Austria in the 18th and 19th centuries]. In H. Helczmanovszki (Ed.), Beiträge zur Bevölkerungs- und Sozialgeschichte Österreichs (pp. 225–266). Verlag für Geschichte und Politik.
Faragó, T. (2011). Bevezetés a történeti demográfiába (I–II) [Introduction to historical demography]. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4698/1/648023.pdf
Fügedi, E. (1980). Római katolikus anyakönyvek Magyarországon 1895-ig [Roman Catholic parish registers in Hungary until 1895]. Történeti Statisztikai Tanulmányok, 4, 217–230.
Gümőkórhalálozás. (1925). A Magyar Szent Korona országainak 1901–1915. évi gümőkórhalálozása [Tuberculosis mortality in the countries of the Hungarian Kingdom, 1901–1915]. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
Gyermekhalandóság. (1921). Gyermekhalandóság és gyermek-fertőzőbetegségek az 1901–1915. években [Child mortality and child infectious diseases in the years 1901–1915]. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
György-Dávid, A. (2008). Nagybajom népesedéstörténetének vázlata (1783–1949) [The population history of Nagybajom]. In T. Faragó & P. Őri (Eds.), KSH NKI Történeti Demográfiai Évkönyv 2006–2008 (pp. 157–210). KSH NKI. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/
tortenetidemografiaievkonyvek/article/view/1000/725
Hablicsek, L. (1991). Halandósági táblák és népességi jellemzők becslése az 1820-as évekre [Life tables and the estimation of demographic characteristics for the 1820's.]. KSH NKI Történeti Demográfiai Füzetek, 9, 43–97. http://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/
tortenetidemografiaifuzetek/article/view/2352/1906
Hanák, P. (1998). A halál Budapesten és Bécsben [The death in Budapest and Vienna]. Budapesti Negyed, 6(4), 123–138. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00017/123-138.html
Holom, E. C., & Hegedűs, N. (2022). A proposal for reclassifying causes of death in Transylvania (1850–1920): The HCDT system. Przeszłość Demograficzna Polski, 44, 7–28. https://doi.org/10.18276/pdp.2022.44-01
Horska, P. (1998). Les populations autrichiennes jusqu'en 1914 [The Austrian populations up to 1914]. In J. P. Bardet & J. Dupâquier (Eds.), Histoire des populations de l'Europe: II. La révolution démographique, 1750–1914. (pp. 439–453). Fayard.
Jároli, J. (1989). Az anyakönyv mint a nem nominális és nominális vizsgálatok forrása [Parish registers as a source for non-nominal and nominal research]. In Rendi társadalom — Polgári társadalom: 2. Kutatás, módszertan (pp. 466–475). Békés Megyei Levéltár.
Kármán, T. (1985). A népmozgalmi statisztika fejlődése Magyarországon: I. A hivatalos népmozgalmi statisztika fejlődése Magyarországon a statisztikai szolgálat megalakulásától a polgári anyakönyvezés elrendeléséig (1867–1894) [The development of statistics on population movement from 1867 to 1894]. Történeti Demográfiai Füzetek I. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/
tortenetidemografiaifuzetek/article/view/2273/2192
Katus, L. (2010). A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914 [The birth of modern Hungary. History of Hungary, 1711–1914]. Pécsi Történettudományért Egyesület.
Klinger, A. (Ed.). (1992). Történeti statisztikai idősorok [Historical statistical time series]. KSH
Koltai, G. (2003). Őriszentpéter népesedési viszonyai 1784–1895. A református egyházközség családrekonstituciója [The demographic conditions in Őriszentpéter, 1784–1895]. In T. Faragó & P. Őri (Eds.), KSH NKI Történeti Demográfiai Évkönyve 2003 (pp. 179–235). KSH NKI. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/
tortenetidemografiaievkonyvek/article/view/966/690
Koltai, G. (2004). „Szomszédjával viszálykodott és az halálra sújtotta". Halálokok vizsgálata az őriszentpéteri református gyülekezetben, 1784–1895 [Analysis of causes of death in the Calvinist community of Őriszentpéter]. Sic Itur Ad Astra, 3, 61–91. https://epa.oszk.hu/01000/01019/00038/pdf/
EPA01019_sic_itur_ad_astra_2004_03_061-091.pdf
Magyarországi rendeletek tára. (1895). 71 par. A m. kir. Belügyminiszternek 60.000 szám alatt kelt utasítása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában [§ 71. Instruction issued under number 60,000 by the Royal Hungarian Minister of the Interior, concerning the keeping of civil registers]. In Magyar rendeletek tára (Vol. 29, pp. 452–597). Budapest. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1895/?pg=0&layout=s
Marton, Z. (1959). Egyes fontosabb hevenyfertőző megbetegedések Magyarországon: I. Rész [Some important acute communicable diseases in Hungary: Part I]. Statisztikai Szemle, 37(3), 250–273. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/1959/1959_03/
1959_03_0250_0273.pdf
Népmozgalom, 1900–1902. (1905). A Magyar Korona országainak 1900., 1901. és 1902.évi népmozgalma [The vital statistics (population movement) of the countries of the Hungarian Crown for the years 1900, 1901, and 1902]. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
Népmozgalom, 1901–1910. (1913). A Magyar Szent Korona országainak 1901–1910. évi népmozgalma községenkint [The vital statistics (population movement) of the countries of the Holy Hungarian Crown for the years 1901–1910, by municipality]. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
Népmozgalom, 1926–1932. (1937). Az 1926–1932. évi népmozgalom [The vital statistics (population movement) for the years 1926–1932]. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
Őri, P. (2003). A demográfiai viselkedés mintái a 18. században. Lélekösszeírások Pest megyében, 1774–1783 [The patterns of demographic behaviour in the 18th century. Conscriptiones Animarum in county Pest, 1774–1783]. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/kutatasijelentesek/article/
view/406/158
Őri, P. (2019). Entering the reproductive phase of life: First marriages in Zsámbék, Hungary (1720–1945). In E. Glavatskaya, G. Thorvaldsen, G. Fertig & M. Szołtysek (Eds.), Nominative data in demographic research in the East and the West (pp. 97–120). Ural University Press. https://doi.org/10.15826/B978-5-7996-2656-3.06
Őri, P. (2022). Parental loss in 18th–19th century Hungary: The impact of the parents' widowhood and remarriage on their children's survival, Zsámbék, 1720–1850. The History of the Family, 27(3), 453–479. https://doi.org/10.1080/1081602X.2021.2000472
Őri, P. (2023a). Orphans and stepchildren: The impact of parental loss and parental remarriage on children's first marriages in Zsámbék in the eighteenth and nineteenth centuries. In G. Erdélyi & A. P. Szabó (Eds.), Remarriage and stepfamilies in East Central Europe, 1600–1900 (pp. 142–168). Routledge.
Őri, P. (2023b). A családrekonstitúciótól az eseménytörténeti elemzésig: A demográfiai folyamatok megértése felé vezető út [From family reconstitution to event history analysis: Understanding historical demographic development]. Demográfia, 66(4), 285–336. https://doi.org/10.21543/DEM.66.4.2
Őri, P., & Pakot, L. (2025). Fertility and mortality responses to short-term economic stress: Evidence from two Hungarian sample populations, 1819–1914. Explorations in Economic History, 97, 101671. https://doi.org/10.1016/j.eeh.2025.101671
Őri, P., & Spéder, Z. (2020). Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között [A continuous transition: Demographic development in Hungary, 1920-2020]. Statisztikai Szemle, 98(6), 481–521. http://doi.org/10.20311/stat2020.6.hu0481
Pakot, L. (2016). Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939 [Social status and childbearing in the Western Transdanubia]. Korall, Társadalomtörténeti Folyóirat, 63, 130–157. https://epa.oszk.hu/00400/00414/00054/pdf/EPA00414_korall_63_130-157.pdf
Pakot, L., & Őri, P. (2015). Socioeconomic and religious differentials in marital fertility during the fertility transition: A micro-level study from Western Hungary, 1850–1939. Demográfia English Edition, 58(5), 5–37. https://doi.org/10.21543/DEE.2015.1
Reid, A., Garrett, E., Dibben, C., & Williamson, L. (2015). 'A confession of ignorance': Deaths from old age and deciphering cause-of-death statistics in Scotland, 1855–1949. The History of the Family, 20(3), 320–344. https://doi.org/10.1080/1081602X.2014.1001768
Reid, A., Garrett, E., Hiltunen Maltesdotter, M., & Murkens, M. (2024). Historic cause of death coding and classification scheme for individual-level causes of death - Manual. [Method]. Apollo — University of Cambridge Repository. https://doi.org/10.17863/CAM.109960
Willigan, J. D., & Lynch, K. A. (1982). Sources and methods of historical demography. Academic Press.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Péter Őri, Levente Pakot
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How to Cite
